Ahány nő, annyi élet, annyiféle gondolat, gondolkodás, életút. A mai világban sokak számára nagyon nehéz a teherbeesés, ám a gyermekhalandóság az orvostudomány fejlődésének köszönhetően jóval csekélyebb.

Az orvostudomány és a technika fejlődésével ma már könnyű megállapítani azt is, hogy egy nő várandós-e vagy sem. A készen kapott kis készülék működéséhez elegendő néhány csepp vizelet, és a várandósság beigazolódhat, vagy sem. De nem volt ez mindig ilyen könnyű és egyszerű. Amikor még sokkal fejletlenebb volt az emberiség, mint most, akkor is igyekezek megjósolni, hogy fennáll-e a terhesség vagy sem. Ehhez ősi praktikákat vetettek be. Érdekes módon úgy tűnik, hogy már az ókori Egyiptomban is a nők vizeletét használták fel ahhoz, hogy kiderüljön a nő titka. Akkoriban árpával és búzával teszteltek. Az a nő, aki esélyt érzett arra, hogy teherbe esett, napokig árpa vagy búza fölé kucorodott és lepisilte a magokat. Ha azok kihajtottak, akkor a teszt pozitív volt, vagyis a nő várandós volt. Ennek értelmében, ha a magok nem hajtottak ki, akkor nem volt szó teherbeesésről. Az ókori terhességi tesztet az 1960-as években is elvégezték. A kísérlet során azt találták, hogy a nem terhes és a férfiak vizeletére a magok egyáltalán nem reagáltak, de a tényleg várandós nők vizeletére kicsíráztak azok.

Ugyancsak az egyiptomiaktól származik a sörrel és datolyával történő tesztelés. A terhesnek vélt nőt egy szőnyegre ültettek és a többiek körbelocsolták a datolya és a sör keverékéből álló egyveleggel. Ha a szőnyegen ülő nőnek felkavarodott a gyomra és el is hányta magát, akkor valószínűsíthető volt a terhesség. Minél többször hányta el magát a nő, annál garantáltabb volt a várandósság. Sok kismama tudja milyen az első időkben tapasztalt émelygés, rosszullét. Nos, ez az alapja ennek a tesznek is. Van, akinél a szagokra való érzékenyebb reagálást váltja ki a várandósság, és ez már a korai szakaszban megmutatkozhat.

Sok, a terhesség megállapítására szolgáló ősi teszt veszi alapul a női vizeletet. Sőt a XVI. században erre külön emberek is voltak, akik amolyan szakértő módjára vizsgálták meg a nők vizeletét azért, hogy kiderítsék fennáll-e a terhesség vagy sem. Ehhez a vizeletminta színét, szagát, ízét (!!!) is megvizsgálták, és a terhességen kívül akár más betegséget is meg tudtak állapítani.

Egy újabb terhességi tesztben is a vizeletet használták fel. A nőnek egy tálba kellett pisilnie és abba bele kellett helyezni egy kilincset, amelyiket áztatni kellett órákon át. Miután kivették a kilincset, az vagy hagyott maga után nyomot, vagy nem. Ha kivették a kilincset, leöntötték a vizeletet és maradt azután nyom, akkor a nő terhes volt, ellenkező esetben nem állt fenn terhesség.

A várandósság megállapításához olykor állatokat használtak fel. A vizsgálandó nő vizeletét nyúlba, békába fecskendeztek, és ha a nő valóban terhes volt, akkor az állatok peteérése felgyorsult. Néhány nap múlva az állatot felboncolták, innen tudták meg, hogy a nő terhes-e vagy sem. Ezek a tesztek tehát az állatok megölésével jártak.

Milyen jó, hogy ma már elég egy kis műanyag pálcika, néhány csepp vizelet, kis várakozás és meg is van az eredmény.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!