A DNS változásai részben megmagyarázhatják a dohányzó várandósok és a született gyermekek bizonyos egészségügyi problémái – farkastorok, asztmára való hajlandóság stb. – közötti kapcsolatot, vélik a kutatók.

A vizsgálatba mintegy 7000 újszülöttet és az anyjukat vonták be, a világ minden tájáról. A dohányzási szokásokat kérdőívvel mérték fel, és minden újszülöttől vettek köldökzsinórvért. Ebben keresték a sejtek DNS-ének bizonyos epigenetikai változásait. (Az epigenetika tudománya azt vizsgálja, hogy a környezeti tényezők milyen, a szerkezetet nem érintő hatással vannak a DNS-re. Ilyen változás például, ha valamilyen hatásra egy metilcsoport kapcsolódik egy szakaszhoz, megakadályozva az ott lévő gén vagy gének működését.)

Azt találták, hogy a várandósságuk alatt dohányzó anyák újszülöttjeinek DNS-e több mint 6000 helyen különbözött a nem dohányzó anyák gyermekeinek DNS-étől. Amikor hétéves koruk körül vizsgálták a gyerekek DNS-ét, kiderült, hogy a korábban megfigyelt változások jó része még mindig fennállt.

Ráadásul az újszülötteknél megfigyelt epigenetikai változások nagyon hasonlóak ahhoz, melyeket felnőtt dohányosok DNS-ében láthatunk, árulták el a kutatók. Ebből is látszik, hogy nem kell ahhoz belélegezni a dohányfüstöt, hogy kifejtse károsító hatását.