Ha megtörtént a baj
Első lépésként – főleg pici babáknál – érdemes súlyt mérni, így nyomon tudjuk követni a folyadékveszteséget. Érdemes feljegyezni a hányások, hasmenések számát, mennyiségét. Mérjünk hőmérsékletet, szükség esetén csillapítsuk a lázat. Ha a baba hányt vagy esetleg hirtelen hasmenése volt, a legfőbb teendőnk a folyadékpótlás Sem az anyatej, sem a tápszer adását nem szabad felfüggeszteni – az előbbiben hasznos immunerősítő anyagok vannak. Ha nagyon erős a baba hasmenése, akkor a tápszerből mindenképpen érdemes prebiotikum vagy probiotikum tartalmút, illetve szükség esetén laktózmentest választani.
Kezdetben, 4-6 órán keresztül rehidratáló folyadék adása javasolt 100ml/testtömegkilogrammonként, majd az anyatejet vagy tápszert egészítsük ki 10ml/testtömegkilogrammonkénti rehidratáló folyadékkal. Amennyiben 1 napon belül nem enyhülnek a tünetek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Milyen tünetek figyelmeztetik a szülőket:
• hirtelen hányás
• hasmenéses széklet, mely akár véres is lehet
• nyűgössé válik a baba
• visszautasítja a táplálást
• hasfájás jeleit mutatja
• nem lehet megnyugtatni, elaltatni
• hirtelen kialakuló, esetenként magas láz.
Veszélyes napsütés
A játék és a felfedezések közepette gyakran feledkezünk meg a napszúrás veszélyeiről. Gyermekünkre mindenképpen adjunk sapkát, itassuk rendszeresen, bőrét védjük magas faktorszámú naptejjel és 11-15 óráig szigorúan tartózkodjunk vele az árnyékban. Ezzel remélhetőleg meg tudjuk óvni őt a napszúrástól.
Ha mégis megtörténik a baj, láz, hidegrázás, szédülés, nyűgösség az első jelentkező tünetek. Amilyen módunkban áll, gyorsan vigyük hűvös, lehetőleg sötét helyiségbe, fektessük le enyhén feltámasztva a felsőtestét, majd a pici fejét és testét folyamatosan hűtsük. Ha másnapra sem javul, hívjunk hozzá orvost.
