A szavakkal magukat még kifejezni alig tudó kisbabák úgy gyűjtik be az információt a világból, hogy mindent és mindenkit megfigyelnek. Ez olykor zavarba ejtő tud lenni, ugyanis mindezt szinte pislogás nélkül képesek megvalósítani. Annyira koncentrálnak valakire vagy valamire, hogy le sem veszik a tekintetüket.

Mindkét lányom esetében tapasztaltam, hogy vannak személyek, akiket nemcsak megnéznek, de kedvelnek is, keresik velük a szemkontaktust és mosolyognak rájuk, ám vannak olyanok, akik bár igyekeznek megtenni mindent, nemhogy mosolyt nem kapnak, de sírnak a babák.

Sosem felejtem el azt az idős szomszéd nénit, aki azt mondta nekem, hogy jó ember vagyok és ezt onnan tudja, mert látta, ahogy az idősekkel bánok, beszélek, ahogy viselkedem a gyerekekkel és az állatokkal.

Azt akár naponta tapasztalom, hogy mások kicsi gyerekei a tömegből kiszúrnak maguknak. Mindig a magasságommal magyaráztam, de egy orvosom azt mondta, hogy ez azért van, mert szimmetrikus az arcom. Minél nagyobb a szimmetria, annál inkább vonzónak találják azt a kicsik is. Ehhez társul még a nagy, szinte fekte, meleg tekintetem, és a mosolygásom.

Most, anyukaként jobban figyelek arra, hogy a lányaim kire mosolyognak, ki tetszik nekik. A kedves mosoly, a hozzájuk lehajolás, a szimmetrikus arc bombabiztos kombináció.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!