A szülés legtermészetesebb módja az, ahogy ősidők óta történik, vagyis hüvelyi úton. Voltak idők, amikor a gyermekhalandóság olyan magas volt, hogy sok baba csak a néhány napos kort érte meg, vagy már az anyaméhen belül meghalt. A mai modern orvoslásnak és technikának köszönhetően azonban olyan babákat is világra tudnak segíteni, akik jóval idő előtt születnek, és az életben maradásukhoz orvosi csapat által biztosított, hónapokon át tartó kezelés és segítség szükséges. A születésnek ma már egy művi, orvosi változata, a császármetszés is létezik. Sok baba születik így. A természet rendjébe ugyan belenyúlva, de mégiscsak jó, hiszen a császármetszéssel született babák egészséges felnőtté nőhetnek és teljes értékű életet élhetnek.

Van valami, amiben azonban a császármetszéssel született babák különböznek azoktól, akik természetesen úton születnek meg.

Újszülött babák és néhány hetes csecsemők bélflóráját vizsgálva azt tapasztalták a kutatók, hogy más eredményeket kaptak.

A császármetszéssel született csecsemők esetében kevesebb volt az a jó baktérium, amely az immunrendszer megerősödéséhez szükséges. A hüvelyi úton világra jött babák esetében ez a baktériumszám jóval magasabb volt.

A születés utáni első hetek nagyon fontosak minden újszülött életében, hiszen ilyenkor lehet megalapozni az immunrendszert, amely a későbbiekben segíti a babát a betegségek elhárításában.

Ha a csecsemők életük legelső szakaszában nem jutnak hozzá bizonyos baktériumokhoz, az a későbbiekben valamilyen betegség formájában megmutatkozhat, így asztma, cukorbetegség, allergia alakulhat ki.

Valószínűleg összefüggés lehet a babák legelső heteinek bélflórája és a későbbiekben tapasztalt egészség, betegség között, de még nem tudják, hogy a szülés módja hogyan befolyásolják a szervezet baktériumainak összetételét.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!