Nincs is olyan édesanya, akit első gyermeke várása során ne láttak volna el szülésre felkészítő, gyermekgondozási, nevelési tanácsokkal. Az egyik ilyen az, hogy hagyni kell a babát sírni, mert nemcsak törvényszerű, hogy a csecsemők sírnak, hanem ha az anyuka, vagy valaki más mindig felkapja, akkor elkapatja a babát, és jaj annak a szülőnek, mert hisztis, kényes gyereket farag belőle. Tény, hogy vannak olyan pillanatok, amikor nem tudunk annyi felé szakadni, hogy a váratlanul, az alvásból felriadó babánkhoz azonnal odaszaladjunk és felkapjuk, de hiba az, ha szándékosan nem vesszük ki a kiságyból a síró babánkat. A "Hagyd sírni!" elv nem vezet jóra, mert a csecsemő további fejlődését befolyásolja. A sírás a baba számára stresszállapot. A babák ugyanis sírással tudatják, hogy valami nem jó, fáj, éhes, álmos stb. Ha erre a kommunikációra az anya, vagy a környezet nem figyel az olyan stresszt válthat ki a babában, amely az agy felépítését is átstrukturálhatja, így a működésben is változás léphet fel. Az a baba, akit magára hagynak bajával, vagyis sírni hagynak egyedül, annak idegrendszere annyira túlaktiválódhat, hogy később is impulzívabb lehet és agresszívabban viselkedhet. Nemcsak a későbbi viselkedésben mutatkozhat meg az, ha a babát sírni hagyják, hanem az ilyen gyerekek a betegségekre is fogékonyabbak és akár kihathat a társas kapcsolataikra is.

Míg régebben sorra hallották a babájukat váró nők, hogy ne tutujgassák sűrűn kicsijüket, mert az csak a gyereknek lesz rossz, már egészen más mondanak. Nem létezik ugyanis olyan, hogy túl sokáig tartja egy anya a gyermekét közel magához. Nem véletlenül szokás az újszülöttet a frissen anyává lett nő mellkasára fektetni. A közvetlen bőrkontaktus ugyanis szükséges a kötődés kialakulásához, és ezt a későbbiekben is alkalmazni kell érintés, simogatás, ölelgetés által. Ez minden kisbabára érvényes, de a koraszülött apróságok esetében pedig fokozottan igaz. Számukra ugyanis korábban érkezik el az, még éretlen állapotban, hogy a külvilágot megtapasztalják. Az éretlen, olykor műtéten is átesett koraszülött csecsemők az érintés hatására az agy fejlődését eredményezheti. A gyengéd érintés tehát a koraszülött babák esetében is különösen fontos.

Ha sír a baba, menjünk hát közel hozzá. Nem muszáj felvenni, de a gyengéd érintés, a simogatás is megnyugtató lehet számára, a szerető ölelés puszival koronázva igazi gyógyír lehet mindenre.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!