Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy a kalcium a csontok egyik fő építőeleme, az viszont már kevéssé közismert, hogy a véralvadásban és az izmok összehúzódásában is fontos szerepe van, sőt a különféle enzimek és az idegrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen ez az ásványi anyag. Kalcium nélkül például nem csupán csontnövekedési zavar lép fel a gyerekeknél, hanem az egész életükre kiható idegrendszeri problémák és az abból származó mentális zavarok is, arról nem is beszélve, hogy a szívük sem lenne képes ellátni a feladatát, hiszen az óriási igénybevételnek kitett szívizom rendszeres és megfelelő összehúzódásában a kalciumnak alapvető szerep jut. A szervezet egyik legfontosabb építőanyagáról van tehát szó.

Az anyának kell megenni a baba kalciumadagját is
A kalciumot egész életünk alatt folyamatosan pótolnunk kell, a magzati fejlődés és a kisgyermekkor időszakában pedig kiemelten fontos, hogy a kalciumháztartás egyensúlyára odafigyeljünk mind a gyermeknél, mind az anyánál. A terhesség alatt és a születés után ugyanis az anya és a kisbaba szervezete is fokozott mennyiségben igényli a kalciumot, és mindent megtesz ezért, hogy a lehető legtöbbet kapja belőle. Az anya szervezetében például a kalcium felszívódásának hatásfoka a várandósság során az addigi 20-40 százalék helyett 60-ra emelkedik, majd a szülés után, a hormonháztartás visszarendeződésével ismét visszaesik. Ekkor az anyai szervezet többé már nem a saját maga ellátására koncentrál elsősorban, hanem arra, hogy az anyatejbe megfelelő mennyiségű kalciumot „pumpáljon”, hiszen az újszülött csecsemőnek óriási szüksége van rá: a születéskor a szervezetében ugyanis mindössze 30 g található belőle. (Ez a mennyiség felnőtt korban egyébként nagyjából 1 kg lesz majd.) A szoptatás során az anya naponta átlagosan 230 mg kalciumot veszít, amit mindenképpen pótolnia kell; ez annyit jelent, hogy egy extra pohár tejet meg kell innia minden nap. Egy kismamának körülbelül napi 1300 mg kalciumbevitel az összes igénye, ami két pohár tejjel, két joghurttal vagy 4 szelet sajttal fedezhető is. Ha ehhez nem jut hozzá, akkor a szervezete a csontjaiból és fogaiból vonja el a számára szükséges mennyiséget, rosszabb esetben pedig ez a hiány nemcsak a mama, hanem a baba szervezetében is helyrehozhatatlan károkat okoz.

Miből szerezzük be a kalciumot?
Sajnos a legtöbb gyermek étrendje nem fedezi ezeket a mennyiségeket, hazánkban például az 1-3 éves kicsik közel háromnegyede nem jut hozzá elegendő kalciumhoz, pedig igazán nem lenne nehéz a pótlása: a kalciumszükségelt háromnegyedét ugyanis tej alapú ételekből kielégíthetjük. Ezek az táplálékok a leggazdagabbak kalciumban, de rajtuk kívül még megtalálható kisebb mennyiségben gabonamagvakban és teljes kiőrlésű lisztekben is (20-30 mg/100g), némileg nagyobb mértékben a különféle zöldségekben és gyümölcsökben. A banán például 110 mg-ot tartalmaz 10 dekánként, míg a narancs vagy az eper ennek körülbelül a felét. 10 deka sajtban viszont már 1000 mg van belőle, a gyümölcsjoghurtokban is nagyjából ennyit tartalmaznak. Ne felejtsük el azonban, hogy ezek a mennyiségek elegendő D-vitaminnal párosulva szívódnak csak fel, ezért minél többet napoztassuk a gyermeket, illetve télen gondoskodjunk más forrásokból is a D-vitamin pótlásáról!