Már a pocakban fejlődő magzatok is reagálnak a zenére. Nem véletlenül szoktak babazenét hallgatni a várandós nők, de a komolyzene ugyanúgy jótékonyan hat. A magzat tehát reagál a zenére, és míg a komolyzene megnyugtatja a pocakon belüli babát, addig a ritmusosabb és energikusabb zenék felpezsdítik. Mintha méhen belül is táncra szeretne perdülni, úgy reagál. Ez ösztönös reakció akkor is, ha a méhlepényben van a baba és nem azon kívül.
A zene tehát már babaként hatással van ránk és mozgásra késztet, ez pedig pozitív érzéssel tölt el minket.
Aki önszántából kel táncra, csak azért, mert a zene szinte magával ragadja és késztetést érez, hogy a lábai, teste felvegye a zene ritmusát, azt is érezhette, hogy az milyen felszabadító. Nos, ezt meg lehet tenni a gyerkőcökkel is.
A babáknak is lehetnek rosszabb napjaik. Lehetnek nyűgösek, fáradtak, hisztisek, és ennek megfelelően viselkednek, de ha a szülő erre nem idegességgel reagál, hanem felkapja gyermekét táncolni, akkor együtt tapasztalhatják meg a tánc jótékony hatását. Amikor intenzív mozgásba kezdünk, boldogsághormon, vagyis endorfin szabadul fel a testben.
A szülő ilyenkor is bevetheti a tánc erejét. Általában nem is olyan nehéz táncolásra csábítani a kicsiket, se a fiúkat, se a lányokat. A mozgás által észre sem veszik, de megszabadulnak a felgyülemlett feszültségtől.
Van, hogy azt a fajta mozgást is szeretik a picik, amikor felnőttként magunkhoz fogjuk őket, és így pördülünk-fordulunk velük, ám amikor már az önálló mozgásban is egyre bátrabbak, ez csak további nyűglődést eredményezhetne. A nagyobbacska, már önállóan járó gyerekeknek minél nagyobb szabad teret érdemes hagyni a táncra. Ne szabjuk meg számukra semmit, engedjük őket, hogy az ösztöneik vezessék.
Később, a már óvodás korú gyerekek számára jó hatással lehet, ha a tánc irányítottan zajlik. Vigyünk bele néhány olyan csavart, ami gondolkodásra ösztönzi a gyerekeket. Nemcsak lenyugtatja őket a mozgás, de még fejlesztő hatással is bír.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!
