Értelmes, okos, talpraesett gyermeket szeretnénk a kezeink közül kiengedni, ám a drága fejlesztő játékok helyett inkább arra szükséges törekedni, hogy olyat nyújtsunk számukra, ami még csak pénzbe sem kerül.

A szülők, közvetlen családtagok mintaként szolgálnak a csemetéknek. Mivel nagyon kíváncsiak az eléjük táruló világra, így azt folyton felfedezik. A kérdezés a másik módja, hogy többet tudjanak meg, ezért bármennyire is kevés a türelmünk és véges az idegrendszerünk, hagyjuk meg nekik annak lehetőségét, hogy így tájékozódjanak.

„Katona dolog!” meg „Ne sírj!”, a két leggyakoribb mondat, amit a síró gyerek kap. De miért is? A sírás feszültségoldás, arról nem beszélve, hogy egy gyermek még nem tudja érzelmeit kontroll alá vonni, hiszen most tanulja meg azt, hogy mik ezek. Ha mindig rájuk szólunk, amikor sírnak, akkor arra tanítjuk őket, hogy nyomják el érzelmeiket.

Arról nem is beszélve, hogy nekik is lehetnek rossz napjaik és akkor bizony senki sem ujjong és ugrál örömébe. Engedjük meg gyermekeinknek azt is, hogy megéljék a rossz hangulatot, ami járhat sírással, dühkitöréssel, kedvetlenséggel.

Az életünk folyamatos döntések sorozata. Ezt engedjük meg gyermekeinknek is. Persze nem lehet, hogy mindig a csemete döntsön, de bizonyos helyzetekben adjunk számukra választási lehetőséget. Ez megtanítja nekik a mérlegelést, a döntés előtti gondolkodást és a szabályok betartását is.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!