Szülőnek lenni kemény és életre szóló feladat. Hiába szeretnénk a legjobban csinálni, nem mindig tudjuk, hogy mi is az a legjobb. Sőt, felnőtt létünkre viselkedhetünk úgy (akár a gyerekek előtt), ami egyáltalán nem példaértékű. Gyarló emberként túlnőhet rajtunk a stressz, a tehetetlenség. Ha mindez tényleg a csemeték előtt zajlik le, elszégyelljük magunkat, hogy példamutatásból megbuktunk.

Ami már elmúlt, azon nem módosíthatunk. Ha nem tetszik az ilyen fajta reakció, akkor dolgozni kell azon, hogy kezeljük és uraljuk a helyzetet.

Számolj el tízig és lélegezz mélyeket! Ez a néhány másodperc nem elég ahhoz, hogy a probléma megoldódjon, de talán a fölösleges gőz ebben a formában távozhat (némileg). Legalább annyira, hogy uralkodni tudj cselekedeteid felett.

Ha van lehetőséged, akkor kerüld el néhány percre a gyermeket, akár húzódj be a mellékhelyiségbe, vagy bárhová, csak ne legyél a közelébe. Erre akár fél perc is elegendő. Csak addig tegyél így, amig lehiggadsz és megbeszéled magaddal, mi és miért történt. Ha megnyugodtál, csak akkor menj a csemetéd közelébe.m Amennyiben el tudod kerülni, hogy a dühkitörés a gyerkőc előtt pattanjon ki, úgy a szégyenérzet sem fog feletted eluralkodni.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!