Egyre több gyerkőcről állapítják meg, hogy bár fizikailag egészséges, mégis más egy kicsit. Viselkedésében vagy tanulásában megnyilvánuló különbségekkel egyre több gyerkőc küzd, és ez már az óvodában mutathatja a jelét, iskolában pedig nagyon kiütközhet.

Gyors, túl gyors, nem tud egy helyben megmaradni? Már kicsi gyermekként észrevehető az ADHD vagyis a hiperaktivitás.

Már az óvodában is gondot jelenthet az önfegyelem, az alkalmazkodás, a koncentrálás, de az iskolai életben igazán kiütközik a hiperaktív gyerekek mássága. A figyelemzavaros és hiperaktív gyerekek esetében az iskolai órákon való koncentrálás, figyelem nagy gondot okoz, ami társulhat gyors és meggondolatlan cselekvéssel, viselkedés. Már pici baba korban is lehet a hiperaktivitásra, figyelemzavarra utaló jel. Ilyen lehet az, ha a baba nem nyugszik meg, csillapíthatatlanul sír, a napi ritmus kialakítása nehézkes, ha idő előtt járni kezd a baba a mászás kihagyásával. Hiába árulkodó jelek lehetnek ezek, egy csecsemő, egy kisgyermek esetében a legtöbb szülőben még nem merül fel, hogy ez gond lehetne.

Később, kisgyermekként is dacosnak, akaratosnak nyilvánítják a dühkitöréssel reagáló gyerekeket, pedig az már az ADHD jeleként is felfogható lenne.

Az óvodából iskolába való átlépés során, az iskolaérettség megállapításakor már egyértelmű lehet, hogy a gyerkőc figyelme szórt, túlmozgásos, de az iskolában a probléma egyre szembetűnőbb. A figyelemzavarral küzdő és hiperaktív gyerekek nehezen viselik el az iskolai korlátozásokat, ezért gyakorta őket rossz gyerkőcként aposztrofálják.

Az ADHD-s gyerekek fizikailag egészségesek, mégis mentális rendellenességről van szó, amelyről sok szülő tudomást sem vesz, a pedagógusok közül sem mindegyik veszi észre a problémát, de még a szakemberek is aluldiagnosztizálhatják, így a szakszerű foglalkozás is elmaradhat a gyerekek életéből.