Mindezt persze úgy szeretnék, hogy tisztességgel, munkával, szorgalommal érjék el, ne pedig csalással, ármánykodással, hazugsággal. Megpróbáljuk efelé terelgetni csemetéinket, de már a testvér megszületéskor tapasztalhatjuk a nagyfokú irigységet.

Testvér híján a kortársaival játszó gyermekünk esetében tapasztalhatjuk meg, hogy gyermekünk minden játékát véd mindenitől. Sok szülő nem is érti ezt a viselkedést, hiszen mindent igyekeznek megadni gyermeküknek. Talán éppen ezzel is ahhoz segítjük a gyermekeinket, hogy iriggyé váljanak.

Az ember azonban védi a vagyonát. Ez akkor is így volt, amikor a vagyon néhány tárgyra terjedt csak ki. Ez ösztönös viselkedés, hiszen egy-egy darabért keményen meg kellett dolgozniuk az embereknek. A gyerekek esetében is ösztönös ez, és már kicsi korban megmutatkozhatnak a gyerekek személyiségjegyei. Egy-egy játék olyan biztonságérzetet adhat a kicsi számára, hogy annak elvételével szorongás alakul ki benne. Az eleve félősebb gyermekek azonban abban sem bíznak, hogy testvérük, vagy egy másik gyermek visszaadja-e majd játékát, ha átadná neki, ezért inkább igyekszik magánál tartani. Egyes tárgyakat azonban nem csak a baba birtokolhat, hanem a család más tagjai is, így ahhoz idő kell, hogy a kicsi rájöjjön erre.

Vannak a gyermekeink számára olyan kedves tárgyak és játékok, amelyről a lemondás túl nagy követelmény lenne. A kedvenc játék esetében tehát ne kérjük gyermekünket arra, hogy bátran adja át másnak is. Meg kell tanulni az osztozkodást, de ne a kedvenc játékkal kell ezt megtennie. Négy éves kor alatt azonban még nem is értik a gyerekek az osztozkodás lényegét, és nem kell azt sem ráerőltetni a gyerekekre, hogy olyan társuknak nyújtsák át önként és dalolva féltett játékaikat, akiket nem szívlelnek.

A gyermekeink természetesen utánzás útján sajátítják el a viselkedési formákat, ezért ha azt szeretnénk, hogy a későbbiekben a normál határokon belül osztozni tudjon embertársaival, akkor már szülőként ezt kell nekik mutatni. Adjunk nekik át abból a finom falatból, ami a kezünkben van. Még a kicsi gyerekek is sok mindent megértenek, ezért hozzá lehet fűzni, hogy bár az az étel nagyon ízlik nekünk, de még finomabb lesz, ha együtt fogyasztjuk el velük.

Amikor közösségbe megyünk gyermekünkkel, akkor megbeszélhetjük, hogy csak olyan játékot vigyen magával, amelyet nem bán, ha más is megnéz, esetleg kölcsönkér. Ha mégis jelen kell lennie a kedvencnek, akkor az helyezzük biztonságos és mások számára nem látható helyre, így nem kell odaadni senkinek sem.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!