A mai fiatal generáció számára már annyira természetes az internet, hogy el sem tudják képzelni a mindennapjaikat a különböző kütyük nélkül, amelyekkel egy kattintásra vannak a barátaiktól és az egész világtól is. Ez viszont rengeteg veszélyt hordoz magában – ha a gyerek nem vigyáz, könnyen kellemetlen, sőt sértő, majd bénító események, akár internetes zaklatás áldozatává válhat. Segítsük, hogy minél óvatosabb legyen a világhálón, ezzel minimalizálja az esélyét annak, hogy ilyen helyzetbe kerüljön! (X)

A magyar 15-24 évesek 67 százaléka küldött már olyan tartalmat valakinek az interneten, amiről nem örült volna, ha nyilvánosságra kerül. Ez a korcsoport majdnem háromnegyede – ők a társaik vagy idegenek jóakaratára vannak kényszerülve, és egy rosszkor kikerült kép, egy engedély nélkül nyilvánosságra hozott üzenet a jövőjüket azonnal kettétörheti.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint Magyarországon jelenleg átlagosan 10,7 év az az életkor, amikor egy gyerek először saját telefont kap. Ez nem feltétlenül rossz dolog, a mobil nagyon hasznos is tud lenni, a szülő el tudja érni a gyerekét mindig, és a gyerek is tud szólni, ha valami baj van.

A mobilhasználatnak veszélyei is vannak: minden egyes nap, a nap minden percében a gyermek ki van téve annak a veszélynek, hogy interneten zaklatják, vagy internetes átverés áldozata lesz.

Adathalászat, zaklatás, gyűlöletbeszéd, jóváhagyás nélkül közzétett fotó vár rá a neten

De milyen veszélyek leselkednek a gyerekre az interneten? Azon túl, hogy az adatait és szélsőséges esetben akár a pénzét is ellophatják, ugyanilyen probléma, ha visszaélnek az általa küldött tartalmakkal, az engedélye nélkül fotót osztanak meg róla, vagy teljesen ellopják a személyazonosságát, és közösségi médián profilokat hoznak létre a nevében.

Az NMHH-Internet Hotline-ra beérkezett bejelentések alapján elmondható, hogy az adathalászata leggyakoribb probléma jelenleg itthon, (az összes bejelentés 25,1%-a) amelyek főként megtévesztő e-maileken keresztül érkeznek postafiókjainkba. A második helyen a hozzájárulás nélkül elérhetővé tett tartalmak állnak (17,1%), – ami például azt jelenti, hogy amit egymástól kapnak a gyerekek, személyes képeket, videókat, azt ne osszák meg másokkal, mert jogellenes.

A harmadik fokon pedig a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalmak, általánosan egy személy vagy közösség elleni gyűlöletbeszédek (15,2%) állnak. De érkezett még panasz pedofil tartalmakról, zaklatásról, vagy droghasználatra buzdító tartalomról. A lista még akár folytatódhatna is, de ennél inkább fontosabb az, hogy mit tehet egy szülő, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe a gyereke.

Képben vannak a magyar szülők, mi a veszélyes, még sincs nagyobb kontroll

Az NMHH statisztikái szerint a felnőttek egyébként elég tájékozottak azokban a témákban, amelyek veszélybe sodorják a fiatalokat az interneten. A 7-16 éves gyerekek szülei között a szóban forgó kutatási alanyok 28 százaléka szabja meg, hogy kivel beszélgethet vagy válthat üzenetet a gyerek, 22 százaléka pedig megmondja, hogy kinek küldhet fotót vagy videót. 15 százalékuk még a helymeghatározást sem engedélyezi a gyereknek, nehogy egyes applikációk információkat tudhassanak meg a hollétéről – ez például az adathalászat ellen egy hasznos tipp lehet.

A kutatás kimutatta, hogy a gyerekek nagyon sok esetben betartják a szabályokat, különösen ott, ahol a szülő műszaki megoldásokkal is be tudja állítani a korlátozásokat.

A szabályok legkevésbé az internetezés kapcsán működőképesek, itt a gyerekek gyakrabban cselekszenek a szülői szabályokkal szemben.

A szülők viszont nem gondolnak bele abba, hogy a gyerekeket interneten zaklathatják: a megkérdezettek 72 százaléka nem aggódik amiatt, hogy zaklatáson eshet át a fia vagy a lánya. 45 százalékuk viszont megtiltja a gyerekének, hogy személyes információt adjon ki interneten keresztül, 42 százalék pedig az idegenekkel való kapcsolatfelvételt tiltja meg.

Hogyan előzzük meg a bajt?

Ezeken kívül a zaklatás megelőzésére a legjobb módszer az, ha a szülő elbeszélget a gyerekével, és figyelmezteti ezekre a veszélyekre. A közösségi média korában rengeteg befolyásolás éri a fiatalokat, amit a szülő azzal tud ellensúlyozni, hogy nyíltan fordul a kérdéskör felé, és előtte tájékozódik – az NMHH például nagyon hasznos kiskönyvet is adott már ki az internet, a közösségi média és egyáltalán, a média témakörében.

Az alábbi – nagyon is tanulságos – a Biztonságosabb Internet Napjára (február 5.) közzétett videót pedig egyetemisták készítették, és pontosan bemutatja, hogyan is zajlik közöttük egy nem kívánt tartalom közreadása, az abból származó bonyodalmak, miszerint egy hozzájárulás nélkül megosztott kép szakítás után hogyan indul saját útjára. 

Egyébként az nmhh.hu/para vagy az internethotline.hu oldalakon  minden problémához hasznos tippeket találhat bárki, aki szeretné megérteni, milyen világban él a sokszor generációs különbséget elszenvedő gyereke, és ő mit tehet a veszélyek csökkentésére, vagy éppen a már megjelent problémák orvoslására.

Néhány hasznos tipp a tanácstalan szülőknek:

• Nem kell félni attól, hogy a gyerek netezik – neki ez már gyerekkorától természetes, ebben nő fel.
• A gyerekek tudják, hogyan használják technikailag az eszközeiket, viszont a józan gondolkodást, a következmények átgondolását meg kell tanítanunk nekik. Azt kell tudatosítani bennük, hogy hogyan tudják megfelelően felhasználni a tartalmakat, amikkel találkoznak.
• A veszélyeket viszont nem igazán érzi, ezért a szülő feladata, hogy beszélgessen vele a neten található dolgokról, történtekről.
• Érdemes elbeszélgetni a gyerekkel arról, hogy miért veszélyes a személyes fotók megosztása, és miért probléma az is, ha csak a barátainak küldi körbe a saját felhasználásra készült képeket.
• El kell neki mondani az alapvető biztonsági figyelmeztetéseket: személyes információkat ne adjon ki magáról, a bankkártyáját ne használja nem megbízható oldalakon, és figyeljen oda, hová regisztrál.
• Ha gyanús tartalomra bukkan, vagy valaki zaklatja a neten, esetleg bántják valamiért online, látogassa meg az NMHH Internet Hotline-ját, ahol jelentheti a problémákat.

A cikk az NMHH támogatásával készült.