A társadalom működésének megváltozása, és a mindennapi élet átalakulása önmagában nem rossz vagy jó. De fontos, hogy a változás negatív következményei ne a gyerekeket terhelje, legalábbis is ne minden akadály nélkül. A tévénézés, számítógépezés, netezés negatív hatásait még mindig nem kezelik kellő tudatossággal a szülők. Ezeknek az eszközöknek a használata a mindennapok természetes részévé vált, szülőként nagy felelősség, hogy ezt a tényt, hogyan kezeljük a gyerekneveléssel kapcsolatban.

Nem új keletű figyelmeztetése a szakembereknek, hogy a tévénézés, számítógépezés negatív hatást gyakorol a gyerekekre, de még mindig nem feltétlenül egyértelmű a szülők számára, hogy a tévénézés nem bébiszitter. És nemcsak a függőség kialakulásának veszélyéről van szó.

A gyerekeket rengeteg információ éri, ennek feldolgozása komoly feladatot jelent számukra. Az információfeldolgozást az aktív, mozgásos tevékenységek és a belső képalkotás segíti. Ezek nélkül sok-sok frusztráció halmozódik fel bennük, mely könnyedén agresszióba torkolhat. A tévénézés, számítógépezés, netezés sem a belső képalkotást, sem az aktivitást nem segíti, sőt egyenesen gátolja. Éppen ezért nem is feltétlenül a tévében nézett film vagy mese tartalma teszi a gyereket agresszívvá, hanem az ezzel járó lefojtott aktivitás.

Persze nem könnyű, hiszen az anyák nem feltétlenül lustaságból ültetik gyereküket a tévé elé. Mi találtuk ki magunknak a kis családot, melyben csak a szülők vannak jelen, meg a gyerekek. Nagycsaládtól izolált anyaként nehéz helytállni minden gyerekkel és háztartással kapcsolatos feladatban. Bár a világban erőteljes az elidegenedési folyamat, szülőként biztosítanunk kell az érzelmi biztonságot gyermekeink számára. Hogyan tehetjük ezt meg? Figyelemmel, érzelmi odafordulással, melyeket olyan végtelenül egyszerű játékokon keresztül közvetíthetjük gyerekeink felé, mint például a csiklandozás, térden lovagoltatás, mondókázás, és egyéb minden féle ölbéli játék. És persze meséljünk, amennyit csak tudunk! A mese ugyanis nem csak a szülő-gyermek kapcsolatra van rendkívül pozitív hatással, hanem nagyban elősegíti a feldolgozást, mivel a belső képalkotás lehetőségét teremti meg.