Jump to content

Mit tegyél, ha válogat a gyerek I.

2015. 09. 05. 10:15

Valamilyen mértékben minden szülő átél olyan korszakokat a gyerekekkel, amikor épp nem hajlandóak megenni azt, amit eléjük teszünk. A barátnőm kislánya egy időben például csak és kizárólag fehér ételeket volt hajlandó enni, máig sem tudjuk, miért. De vannak ennél súlyosabb esetek is, azokra jobban oda kell figyelni.

Az időszakos válogatást lehet múló hóbortként kezelni, velem számtalanszor előfordult, hogy a gyerekeim nem ették meg azt, amit előtte még szerettek, vagy kipécéztek maguknak egy ételt, amit maximálisan elutasítottak. A középső lányom egy időben például minden főtt ételnél megkérdezte, hogy van-e benne hagyma, mert akkor ő nem kéri. Mivel nem tudtam róla, hogy lett volna bármiféle afférja a hagymával, ezért értetlenül álltam a dolog előtt.

Annyira profivá vált a hagymátlan étkezésben, hogy már kiszúrta a legkisebb hagymadarabot a pörköltben is, úgyhogy két választásom volt: vagy hagyma nélkül főzök, ami elképzelhetetlen, vagy annyira pépesre darálom, amennyire csak képes rá a konyhagépem. Ez utóbbit választottam, és csúnya módon inkább azt mondtam, hogy nincs benne hagyma, ő pedig boldogan megette, amit elé raktam. De volt olyan időszak is, amikor mindenre, de tényleg mindenre reszelt sajtot kellett raknom neki.

Amikor azonban nem ilyen múló szeszélyről van szó, hanem már huzamosabb ideje fennálló probléma, hogy a gyermek nem hajlandó megenni, amit adunk neki, vagy csak kifejezetten egy ételt akar folyton enni, és minden mást elutasít, akkor tenni kell valamit, mert mentális problémákat jelezhet a válogatás. Nem könnyű megállapítani, hogy most akkor csak szeszély, vagy komoly dolog húzódik meg a válogatós evés mögött, ebben segít ez az 5 irányelv, ami alapján talán jobban kiigazodunk gyermekünk étkezési szokásain.

A válogatós gyerekeket két csoportra kell osztani, van a tipikus válogatás, amin minden gyerek átesik valamilyen szinten, és van az extrém válogatósság, ami magában foglalja az ételtől való irtózást, táplálási zavarokat, szelektív étkezést.

Ez utóbbiról akkor beszélhetünk leginkább, amikor a gyermek növekedésére, egészségére, szociális vagy érzelmi fejlődésére negatívan hat az étkezése. Például nem tud elmenni egy gyerekzsúrra, vagy szorong az iskolától, esetleg nem képes beilleszkedni az étkezési szokásai miatt, akkor a szociális fejlődése sérül. Ha pedig a ételek miatti szorongása miatt gyakran tör ki balhé az asztalnál, rendszeresen hisztik és könnyek kísérik a közös étkezéseket, akkor az érzelmi fejlődését kell megvizsgálni.