Jump to content

Első nap az oviban II.

2015. 08. 31. 18:43

Előző cikkünkben már adtunk pár tanácsot, hogyan is kezeld szülőként az első pár napot, mikor gyermeked az oviba szoktatod be. Tudjuk, hogy ez egy nehéz időszak mindenkinek, de leginkább a gyerek számára meghatározó, hogy hogyan is tellik a beszoktatási időszak.

Avasd be az óvónőt
Ideális esetben az óvónő egy kedves, szeretettel teli, törődő és tapasztalt ember lesz, aki hamar látja, hogy a kis ovisoknak mire van szükségük. De azért az a legjobb, ha a gyerekkel kapcsolatos legfontosabb információkkal ellátod, így könnyítve meg a helyzetet mindkettőjük számára. Mondd el, milyen rutin szerint élt eddig a gyermeked, mit szeret enni, mennyit alszik, hogyan vécézik, de ne felejtsd el azokat az apróságokat sem, hogy mi a kedvenc színe, mit szeret játszani vagy milyen énekeket kedvel. Az is sokat segíthet a gördülékeny egymáshoz szokásban, ha elárulod az óvónőnek, hogy otthon mivel szoktátok megnyugtatni a gyermeket, amikor épp hisztizik vagy szomorú. És természetesen mindent mondj el az egészségügyi dolgairól, ha allergiás vagy szed valamilyen gyógyszert.

Vigyen magával kedvenc játékot
Segít a gyermeknek, ha van nála egy kis emlékeztető otthonról, az oviban pedig meg is engedik, hogy vigyen magával valamilyen kedvenc játékot. Akár egy kedvenc baba vagy takaró, esetleg egy könyv vagy a régi itatópohara, amihez ragaszkodik, mindegy, mi az, csak neki az egy szeletke otthon legyen. Az is jó ötlet, ha nagyon kiborul az ovitól, hogy egy fotót tartson magánál a családjáról. Ezekkel a kis kedvencekkel nő a biztonságérzete az oviban, ami egy ismeretlen közeg egyelőre még a számára.

Ne osonj ki
Talán egyszerű és konfliktusmentes megoldásnak tűnik, ha egy óvatlan pillanatban, amikor a gyermek nem figyel oda, kiosonsz a csoportszobából. Ezzel az a baj, hogy lehet, hogy egy sírást megspórolsz vele, de közben a kicsi nagyon megijedhet, amikor észreveszi, hogy eltűntél. Az óvodai beszoktatás alatt az a legjobb, ha ott vagy vele, de nem te vagy a játszótársa, hanem mindig visszaküldöd a többiekhez játszani, és csak egy biztonságos pontként maradsz ott. Aztán a búcsúzkodós szertartásotokkal elköszönsz tőle, amikor ki kell menned a szobából. Lehet ez egy ölelés vagy homlokpuszi, speciális kézfogás, a lényeg, hogy csak a tiétek legyen. Ha pedig már búcsút intettél, akkor ne hezitálj, hanem határozottan hagyd el a termet.

Kerüld az összehasonlítást
Általános anyukás jellemző, hogy összehasonlítjuk a gyerekeinket, nem történik ez másképp az ovis beszoktatás alatt sem. A szomszéd gyereke bezzeg nem sír. A barátnőd kislánya már két nap alatt beszokott, te pedig még két hét múlva is ott ülsz a kis széken a csoportszobában. Ahogy a felnőttek, úgy a gyerekek is különböző módon dolgozzák fel az érzelmeiket, az egyikük hangot ad neki, a másik szerepjátékban kijátssza magából őket. Ha a tiéd sírással adja ki magából a szorongását, akkor erősítsd meg magad, és a búcsúzás után már tényleg ne menj vissza, mert általában csak addig tart a sírás, amíg téged lát. A szakemberek szerint 10 hétig is eltarthat ez az időszak, sőt ha megszakítják ovis szünetek, akkor akár hónapokig is elhúzódhat, hogy reggel még sír a gyermek egy kicsit. De a végén túljutnak rajta.

Ne menj be váratlanul
Ha egyszer már elbúcsúztál és elindultál, akkor ne fordulj vissza. És ne is telefonálj az oviba óránként, hogy mi van a gyerekkel. Van olyan, hogy az anyukák napközben kedvességből meglepetésként megjelennek, de ezzel azt kockáztatják, hogy az egész beszoktatási folyamatot kezdhetik elölről. Fontos, hogy jó viszonyt alakíts ki az óvónővel, hogy bízz benne és biztonságban tudd mellette a gyermekedet. És bízz magadban is, hogy a legjobb döntést hoztad az ovival kapcsolatban, és a legjobb helyen van a gyermeked.