Jump to content

5 mítosz a védőoltásokról

2016. 02. 21. 10:51

A védőoltásoknál hasznosabb találmány kevés volt az elmúlt száz év során, de továbbra is sok téves hiedelem övezi őket.

Nehéz lenne vitába szállni azzal a ténnyel, hogy a védőoltások gyerekek életének millióit mentették meg eddig, mégis sok tévhit kering róluk, jó és rossz egyaránt. Melyek a leggyakoribbak?

A védőoltások tele vannak mérgező higannyal. Az egyes védőoltásokban használt tiomerzál nevű anyag valóban tartalmaz higanyt, feladata a kórokozók távol tartása az oltóanyagtól úgy, hogy az oltóanyagot ne károsítsa. A tiomerzál nevű vegyületben egy, azaz egy darab higanyatom van. Elemi kémiai ismereteink alapján tudjuk, hogy egy anyag elemi formájának tulajdonságai nem azonosak azzal, ahogyan ez az anyag vegyületekben viselkedik, tehát például senki nem retteg attól, hogy felrobban a kezében a pohár víz, csak mert a víz hidrogénből és oxigénből áll, melyek gázként robbanóképesek.

Ha minden gyerek be van oltva, az enyém is biztonságban van. Elméletileg lehetséges, a valóságban viszont soha nem tudhatod, hogy azok közül a gyerekek közül, akikkel a gyereked érintkezik, másnál is hiányzik-e a védőoltás, például mert életkoruk vagy valamilyen betegségük miatt nem kaphatták meg az oltást. Ráadásul egyes betegségeket, például a tetanuszt vagy a hepatitis A-t, nemcsak emberektől lehet elkapni, hanem például a talajból, nyílt seben keresztül.

A védőoltás garancia rá, hogy nem kapja el a gyerek a betegséget. Sajnos nem feltétlenül jelent 100 százalékos garanciát. A bárányhimlő esetében például a védőoltás 80 százalékban megelőzi a fertőzést, és 100 százalékban a szövődményes súlyos betegség kialakulását. Ez azért jóval kedvezőbb kilátásokkal kecsegtet, mint a védőoltás kihagyása.

Jobb a természetes immunitásra bízni a szervezet védelmét. Sok esetben igen, viszont vannak betegségek, melyekkel nem jó kukoricázni. Persze túl lehet élni a torokgyíkot is, sokaknak sikerült, de sokan bele is haltak. Nem lehet tudni, hogy te vagy a gyereked melyik csoportba esnétek.

Egyes betegségek már eltűntek, nincs már szükség ellenük védőoltásokra. A fekete himlő az egyetlen ilyen betegség. A tapasztalat az, hogy ahol kezd csökkenni az átoltottsági arány, például az oltásellenes hisztinek köszönhetően, ott ismét megjelennek eltűntnek hitt vagy nagyon visszaszorult betegségek, akár járványos méretekben is. Az USA-ban kanyaró- és szamárköhögés-járványok ütötték fel például a fejüket az elmúlt években, pedig megelőzhetőek lettek volna.